2010. január 28.

Haloscan kampec

Kaptam egy mailt, amit majdnem átugrottam, de aztán jó, hogy mégsem...
Haloscan is being shut down on: Feb 11, 2010
The Haloscan hardware and software is physically failing and we have no choice but to discontinue the service. Two Options: Switch to Echo or Export your comments FREE. Although we can't rescue Haloscan, we are trying our best to limit the negative impact on users. To do this, we have worked hard to provide 2 options for Haloscan sites.
Tehát vagy fizetsz, hogy használhass tovább egy ugyanolyan szolgáltatást, az Echot, vagy lemented az eddigi kommenteket, és új utak után nézel. Bővebben itt. Én a személyes oldalamon használtam ezt, annak lementettem a kommentjeit minden esetre, de dunsztom nincs, hogyan tovább.
Valakinek vlmi ajánlat hasonló, ingyenes kommentező holmira?

2010. január 26.

Görög táncok

"A Zorba, a görögben mit csinál a két pasi, mikor mindenét elveszti? Táncolnak. Így mûködik ez az ország. Illetve nem működik. Ha rossz a zuhany... Táncolnak. Vagy ha egy kis meghittségre vágynak, táncolnak. Ne adja ég, a budinak annyi. Az idevágó görög filozófia: higgadj le, és hugyozz odakint! Hátha az a végzeted, hogy a szabad égrõl írj verset. Aztán táncolnak." - Görögve fogadva (My Life in Ruins)

2010. január 23.

Baró Brigantik

Ma megnéztem a Becstelen Brigantikat, és hát nem csalódtam Tarantino atyánkban. Állatok a zenék, kiválóak a beszédek és a párbeszédek, és bár koránt sem mondható gyors folyásúnak a film, mint egyik Tarantino darab sem, mégis nézném még ki tudja meddig a brigantik és a nácik kalandjait. Zseniális.

ecsém, ez a trailer meg űberfasza

2010. január 20.

És végül magamat a zenének elneveztem

Tegnap bukkantam rá erre az egy éves, de számomra új koncertfelvételre az mtv Hangerő c. műsorából, amelyben a Roy & Ádám Trió szolgáltatja a muzsikát, az egyik kedvenc hazai bandám.

2010. január 18.

Golden Globe 2010

Nyomult az Avatar és az Up, de szerencsére egyik mozi sem bízhatta el magát túlságosan. Meryl Streep meg már megint hazavihetett egy szobrocskát a polcra a többi közé, és Martin Scorsesehez is hozzávágtak egy külön elismerést. És ahogy hallgatom a rádiót, mindenhol elég szépen kiemelik a "legendás mesterdetektív megformálásáért" szintén díjjal jutalmazott (yesyesyes!) Robert Downey Jr.-t. Nade itten megleshető a teljes jelölt- és győzteslista, alant meg egy röpke összefoglaló...


...és a leglazább beszéd...

2010. január 10.

My dear Watson

Baromira bejött az új Sherlock mozi. Nagyon jóra számítottam, és nagyon jót is kaptam. Ami nem tetszett benne, az talán a zenéje volt. Zseniális, nem arról van szó, csak nekem más dukált volna hozzá a kocsmamuzsika helyett. Persze, a bunyónál és hasonló részeknél teljesen rendben volt, de másutt nem. Áh, ezt úgyse tudom normálisan elmagyarázni. Valószínűleg tényleg az volt a gondom, hogy a HP3 zenéjére hajazott nekem, ami meg annak idején nagyon nem tetszett az egész hangulat- és stílusbeli változással együtt. Na mindegy is.
Robert Downey Jr. hozta, amit vártam tőle. Lehengerelt az akcentusával és az egész játékával, és szerintem egyáltalán nem érdemli meg, amit a PestiEstben írtak róla, mely szerint "koránt sem az eszéről híres". Egy részről szerintem igenis egy intelligens ember, másrészről, ha mégsem annyira az, akkor is veszett jól adja a mindent tudót, akinek a szeme csillogásából is süt, hogy átlagon felüli az IQja. Meg azzal izélgetik még, hogy amerikai. Igen, már mikor Chaplint játszotta is az volt. És? Tökéletes angol, ha éppen az akar lenni, ha meg afroamerikai, akkor meg az.
Jude Law meg pozitív csalódás volt. Nincs vele bajom és jó színésznek tartom, de a bemutató alapján úgy tűnt, ez a Watson egy tiszteletlen ficsúr, amit meg nehezen viseltem volna. De mégsem olyan. Pimaszkodik, de egy percig sem gondoltam úgy a film alatt, hogy ne lenne alázattal és odaadással Holmes iránt. És erről is sokat vitáznak ugye, hogy ebben a moziban tök egyenlőek, pedig Watsonnak alárendeltnek kéne lennie a zsenihez képest. Szerintem ez így is van. Úgy, ahogy Wilson is inkább csak asszisztál House mellett. Ahogy a filmet néztem, végig ez a páros lebegett a szememe előtt. Két férfi: a zseni és a barátja, akik imádják egymást, de folyton cseszekednek a másikkal. A zseni magának való alak, a barátja sokkal emberbarátabb, egyfajta lelkiismeret, aki mérhetetlen tisztelettel viseltet a zseni iránt, a zseni pedig folyton ihletet merít belőle. És persze a barát gyakran fontolgatja, hogy faképnél hagyja a zsenit, nehogy az Ő élete is olyen nyomasztó legyen a végén, mint a zsenié, de aztán soha nem sikerül hátat fordítani neki.
A szerelmi szálak szerencsére nem voltak eltúlozva, sőt, lehelletnyit voltak csak benne, hiszen az igazi szerelmi szál valóban a két főhös között van, ahogyan azt már Housenál és Wilsonnál, meg Billy Macknél és a managerénél is láthattuk.
A fő kedvenceim különben a bunyójelenet, a lassításos-robbanásos-cécó meg minden rész, ahol Holmes bedobja magát. Mindenkinek csak ajánlani tudom, de feltétlenül eredeti nyelven!

Aranyfolyam

2010. január 6.

Maga, doki, maga...

Megnéztem az előbb a Csak egy kis pánikot, mert már rég láttam, és mindig kikészülök, mennyire zseniális. A szövegek, a mozzanatok, a gesztusok. És rájöttem, hogy úgy vagyok a gengszterfilmekkel mint a jazzel, ami végülis különben két közeli műfaj... Nade szóval ugyanúgy vagyok velük, mert pl. ha rákérdeznek a zenei ízlésemre, valahogy a jazz jut eszembe, pedig sokkal több nem-jazz nótát hallgatok, mint jazzt. De ha jazz, akkor az általában tetszik. Ugyanígy, ha gengszterfilm, akkor általában tetszik. Talán egyik jazz szám sem a kedvenc dalom és egyik gengszterfilm sem a kedvenc filmem, mégis valami egészen különleges helyet foglalnak el a szívemben az életérzés, a stílus miatt. Na ezt analizáljátok!

Paul Vitti: You know me? / Ismer engem?
Dr. Ben Sobel: Yes. / Igen.
Paul Vitti: No you don't. / Nem, nem ismer.
Dr. Ben Sobel: Okay. / Oké.
Paul Vitti: You see my picture in the paper? / Látta a képem az újságban?
Dr. Ben Sobel: Yes. / Igen.
Paul Vitti: No you didn't. / Nem, nem látta.
és egy kis bakiparádé

2010. január 5.

Szájszexualitás

Vannak ilyen emberek. Ez az Anna Camp (from True Blood) is ilyen, hogy még ha csak simán beszél is, úgy mozgatja a száját, mintha egy pornófilmben lenne. Jó, tudom, ez ebben a szerepében nagyrészt direkt, de... értitek, na.

True Blood