Szeressük, na.
Kezdjük egy viccel: "Kate Winslet beszélget..." Hahaha. Na mindegy.
Folytatásul meg itten van egy [origo]filmklubos cikk a színésznőről:
2009. január 29.
2009. január 27.
2009. január 26.
2009. január 22.
Heath in peace for a year
Ma van Heath Ledger békébe röptének első évfordulója. Ezzel kapcsolatban mutattak nekem egy képet, a róla készült utolsó fotók egyikét, azzal a kommentárral, hogy "tiszta őrült"...
Sokat hallhattunk rosszindulatú pletykákat arról, hogy jaj tutira bedrogozta magát, így nyiffant ki, csak el akarják mismásolni és a többi. Természetesen nem lehet biztosra tudni, mi is történt, és mi köznép úgyse tudhatunk semmit soha biztosra. Éppen ezért nem mondhatom meg a frankót, csakis azt mondhatom, amiben hiszek...
Tudvalevő, hogy Heath az utolsó időkben sokat volt beteg, nem tudott aludni, gyógyszereket szedett. Kínlódott. Csak enyhíteni akart a fájdalmain. És hát túllőtt a célon. Aki pedig látta a Sötét Lovagot, és nem csak nézte, az úgy hiszem, szintén úgy véli, mint én, hogy Jokersége lett a veszte. Annyira beleadta magát, annyit kattogott a karakteren, annyira eggyé vált a végén Vele, hogy elragadta. Kikészítette. Ez pedig számomra mérhetetlenül szívbemarkoló, és talán abszurdul hangzik, de elismerem érte és lenyűgöz.
Minden tiszteletem, Mr Ledger, minden tiszteletem...
Tudvalevő, hogy Heath az utolsó időkben sokat volt beteg, nem tudott aludni, gyógyszereket szedett. Kínlódott. Csak enyhíteni akart a fájdalmain. És hát túllőtt a célon. Aki pedig látta a Sötét Lovagot, és nem csak nézte, az úgy hiszem, szintén úgy véli, mint én, hogy Jokersége lett a veszte. Annyira beleadta magát, annyit kattogott a karakteren, annyira eggyé vált a végén Vele, hogy elragadta. Kikészítette. Ez pedig számomra mérhetetlenül szívbemarkoló, és talán abszurdul hangzik, de elismerem érte és lenyűgöz.
Minden tiszteletem, Mr Ledger, minden tiszteletem...
ABBA' biztos lehetsz
Az ABBA sokáig viszonylag közömbös volt számomra. Inkább csak úgy elvoltam a dalaikkal, de ennyi. Már ha tudtam, hogy a dal az övék. Pedig nem igazán összetéveszthetőek. Valahogy úgy volt ez nekem, mint Madonnával: időről időre feltűnt, hogy ez is az Ő száma, meg az is. Na mondom, tyűha.
Az ABBÁnál ezt az áttörést a Mamma Mia! musical film hozta. Amilyen zseniálisan ott csokorba fűzték a dalokat, csak ámultam, hogy ja tényleg ez is, meg ez is az Ő nótájuk, és hú de jók. Nem állítom, hogy az én stílusom. Nem mintha a szó szoros értelmében létezne ilyen, lévén, mindenevő vagyok. Ettől függetlenül állnak hozzám jóval közelebb irányzatok, mint mások, de mindenben rálelek jókra. Az ABBA is ilyen.
Amennyire tinglitanglinak tűnik, annyira profi és lenyűgöző. Az egy dolog, hogy nehezen énekelhető dalokról van szó, zseniális szöveggel, ám a hangszerelés és egész körítés megér egy misét. Döbbenetes, hogy minden egyes szám azonnal robbant, szinte a kezdő taktusoknál, és azt hinné az ember fia, hogy nem szabadna ezt lelőni már az elején, pedig dehogynem, ha egyszer van még a tarsolyban! A robbanást még nagyobb követi. A lendületet még nagyobb lendület. Hihhhetetlenül meg van csinálva, ahogyan elég rondán szokás ezt mondani. Élettel teli, áradó, átható...
Amennyire tinglitanglinak tűnik, annyira profi és lenyűgöző. Az egy dolog, hogy nehezen énekelhető dalokról van szó, zseniális szöveggel, ám a hangszerelés és egész körítés megér egy misét. Döbbenetes, hogy minden egyes szám azonnal robbant, szinte a kezdő taktusoknál, és azt hinné az ember fia, hogy nem szabadna ezt lelőni már az elején, pedig dehogynem, ha egyszer van még a tarsolyban! A robbanást még nagyobb követi. A lendületet még nagyobb lendület. Hihhhetetlenül meg van csinálva, ahogyan elég rondán szokás ezt mondani. Élettel teli, áradó, átható...
2009. január 21.
2009. január 20.
Obama letette esküjét
Immáron teljesen hivatalosan is Barack Obama az Egyesült Államok elnöke. Nem tudom, ki hogy van Vele, de akárhányszor mutogatják a tévében, az egyszerűen felemelő. Szóval ma már sokszor felemelődtem, mert az este folyamán vagy 50szer mondták be a nevét a hír és egyéb műsorokban. Nem is baj. Mondogassák csak.
2009. január 19.
Segédlet a vámpíros szavazáshoz
A Parnassus legfelső foka
"We're cutting Parnassus now, so it's like I work with Heath every day."
"Most vágjuk a Parnassust, szóval olyan, mintha minden nap Heathszel dolgoznék."
A Sötét Lovag volt az utolsó film, amit Heath Ledger be tudott fejezni. A The Imaginarium of Dr Parnassus meg az, amelyben utoljára játszott. Ebbe a Gilliam moziba végül olyan kis nevek ugrottak be kiegészítésül, megemlékezve és tisztelegve a színész emléke előtt, mint Colin Farrel, Johnny Depp és Jude Law.
A diákigazolványok támadása
Az egyetememre már szavakat sem igen találok.
Nagyjából fél évig vártam az új diákigazolványomra, amelyben végre nem a régi pesti címem szerepel, hanem az új, vidéki. Ugyanis a MÁV csak úgy ad ki diákbérletet, ha az az igazolványom feltüntetett lakóhely és az oktatási intézmény közé szól. Ideiglenesen kértem a jegypénztárnál igazolást erről, egyéb okmányok bemutatásával. Pár hete aztán végre valahára, sok-sok e-mail váltás meg szervezkedés után, voltak szívesek kiküldeni a diákomat, aminek hujj de örültem, aztán egyik nap észrevettem, hogy azon csak a Pécsi Tudományegyetem van feltüntetve iskolaintézményként, a budapesti kihelyezett központ címe pedig sehol...
Eddig tehát a lakóhelyem nem volt feltüntetve az igazolványomon, most a sulim fővárosba kihelyezett léte nincs. Faja. Megint mehetek igazolásért, amit szintén hurcolhatok magammal. Ugyanis még egy fél év múlva, amikoris egy újabb diák vagy egyéb irat birtokbavétele megtörténhetne, már elvégzem az képzést. Na mindegy.
Nagyjából fél évig vártam az új diákigazolványomra, amelyben végre nem a régi pesti címem szerepel, hanem az új, vidéki. Ugyanis a MÁV csak úgy ad ki diákbérletet, ha az az igazolványom feltüntetett lakóhely és az oktatási intézmény közé szól. Ideiglenesen kértem a jegypénztárnál igazolást erről, egyéb okmányok bemutatásával. Pár hete aztán végre valahára, sok-sok e-mail váltás meg szervezkedés után, voltak szívesek kiküldeni a diákomat, aminek hujj de örültem, aztán egyik nap észrevettem, hogy azon csak a Pécsi Tudományegyetem van feltüntetve iskolaintézményként, a budapesti kihelyezett központ címe pedig sehol...
Eddig tehát a lakóhelyem nem volt feltüntetve az igazolványomon, most a sulim fővárosba kihelyezett léte nincs. Faja. Megint mehetek igazolásért, amit szintén hurcolhatok magammal. Ugyanis még egy fél év múlva, amikoris egy újabb diák vagy egyéb irat birtokbavétele megtörténhetne, már elvégzem az képzést. Na mindegy.
2009. január 13.
2009. január 12.
Golden Globe 2009
Kiosztották a Golden Globe-díjakat. Kate Winslet söpört befelé szépen, a Wall-E is zsebelt be trófeát, meg hála a Magasságosnak Heath Ledger is Joker szerepéért. Szerintem tömeglázadás lesz, ha az Oscart nem Ő kapja. Remélem, nem kockáztat ilyesmit az Akadémia!
Nade kukkantsátok meg a győztes aranyglóbuszosokat magatok...
Nade kukkantsátok meg a győztes aranyglóbuszosokat magatok...
Alkonyattól pirk... ja nem
Meglehet, hogy azért nem tetszett igazán, mert másra számítottam. Mindez persze valószínűleg csakis hiányos előműveltségemnek köszönhető. Annyit tudtam, hogy Twilight meg nagy sikerű könyv meg vámpírok meg tinik. Tetszett az alapötlet a mugli... ö... szóval a hétköznapi lányka életébe belépő különleges sráccal. Ezért járultam a moziba be, meglesni az Alkonyatot.
Ami tetszett: Edward Cullen, a vámpírférfiú. Neki teljesen rendben volt a karaktere, azt hozta, amit én ezekhez a lényekhez társítok: stílus, laza elegancia, titokzatosság, kisugárzás. Ilyenek. Aztán ott vannak a fakó képi világ, a zöld-kék-szürke uralom, ami nekem mindig bejön, Photoshopban is szeretem levenni a fotókról a telítettséget. Ehhez jól passzolt az erdős táj a hegyekkel meg a tóval, az elég hívogató lett. Voltak jó mozzanatok, jó poénok.
Ami nem tetszett: a színészi teljesítmény, a vámpír főszereplőnkön kívüli szinte összes karakter, a smink, az effektek (a futás még talán okés volt), a környezet a poros amerikai kisvárossal... ez utóbbi talán azért vágott így mellbe, mert az említett műveletlenségemnek köszönhetően meg voltam győzödve, hogy Angliában játszódik a történet. Emiatt nem érintett túl jól a hamburgerezés meg a könnyűszerkezetes házak, amikkel különben semmi gondom nem volna egy másik filmben. A vámpírbaseballt nem tudtam nem röhejesnek érezni, meg ezek a vámpírok különben sem hoztak nagy dicsőséget fajtájukra... Nem is tudom, a Kárhozottak királynőjében sem volt nagy eresztés, nem voltak túl csalogatóak a vérszívó népek úgy általában, az valahogy mégis bejött végül a sokszori, ehhez az alkotáshoz hasonlóan gagyi, nem teljesen A-kategóriás mivolta ellenére.
A fő problémám tehát az volt, hogy a film nagyjából negyedétől azon gondolkoztam, miért nem lehetett ezt egy nagyobb stúdióval megcsináltatni, több pénzt belefeccölni, vagy én nem is tudom. Nekem, személy szerint, összességében nem igazán tetszett. Edward tette csak élvezetessé számomra, hiszen engem ugyebár simán képes egyetlen karakter elrántani magával, de Robert Pattinsonnak is van azért még mit gyakorolni a szerepén. Majd beérik.
És akkor most jöhetnek a kövek, csak ne felejtsetek el álszakállat feltenni, és még véletlenül se mondjátok ki, hogy Jehova...
U.i.: Még mindig várom a JÓ vámpírfilmet. Tudom-tudom, Interjú a vámpírral. Nekem ez még mindig kevés...
Ami tetszett: Edward Cullen, a vámpírférfiú. Neki teljesen rendben volt a karaktere, azt hozta, amit én ezekhez a lényekhez társítok: stílus, laza elegancia, titokzatosság, kisugárzás. Ilyenek. Aztán ott vannak a fakó képi világ, a zöld-kék-szürke uralom, ami nekem mindig bejön, Photoshopban is szeretem levenni a fotókról a telítettséget. Ehhez jól passzolt az erdős táj a hegyekkel meg a tóval, az elég hívogató lett. Voltak jó mozzanatok, jó poénok.
Ami nem tetszett: a színészi teljesítmény, a vámpír főszereplőnkön kívüli szinte összes karakter, a smink, az effektek (a futás még talán okés volt), a környezet a poros amerikai kisvárossal... ez utóbbi talán azért vágott így mellbe, mert az említett műveletlenségemnek köszönhetően meg voltam győzödve, hogy Angliában játszódik a történet. Emiatt nem érintett túl jól a hamburgerezés meg a könnyűszerkezetes házak, amikkel különben semmi gondom nem volna egy másik filmben. A vámpírbaseballt nem tudtam nem röhejesnek érezni, meg ezek a vámpírok különben sem hoztak nagy dicsőséget fajtájukra... Nem is tudom, a Kárhozottak királynőjében sem volt nagy eresztés, nem voltak túl csalogatóak a vérszívó népek úgy általában, az valahogy mégis bejött végül a sokszori, ehhez az alkotáshoz hasonlóan gagyi, nem teljesen A-kategóriás mivolta ellenére.
A fő problémám tehát az volt, hogy a film nagyjából negyedétől azon gondolkoztam, miért nem lehetett ezt egy nagyobb stúdióval megcsináltatni, több pénzt belefeccölni, vagy én nem is tudom. Nekem, személy szerint, összességében nem igazán tetszett. Edward tette csak élvezetessé számomra, hiszen engem ugyebár simán képes egyetlen karakter elrántani magával, de Robert Pattinsonnak is van azért még mit gyakorolni a szerepén. Majd beérik.
És akkor most jöhetnek a kövek, csak ne felejtsetek el álszakállat feltenni, és még véletlenül se mondjátok ki, hogy Jehova...
U.i.: Még mindig várom a JÓ vámpírfilmet. Tudom-tudom, Interjú a vámpírral. Nekem ez még mindig kevés...
2009. január 8.
A mozgóképi aranybánya
Oké, hogy mindig rakosgatok be ide mindent a YouTuberól, meg emlegetem, de rájöttem, megér egy egész bejegyzést. Az imént ugyanis elmerültem kicsit benne, és átfutottam az eddigi felvett Favoritjaimait, és hát... na. A minőség az néha mindegy, de akkor is döbbenetes, mennyi csoda van ott. Főleg azért hat ledöbbentően, hiszen ezernyi mozgóképi csoda van a világban, ám általában külön-külön szoktuk imádni őket. Beteszünk egy DVD-t, megnézünk egy műsort. De az, hogy kedvünkre csemegézhessünk pár kattintással akármiből, kevés kutatással és néhány kattintással... Pazar, no!
Persze, tudom-tudom, csomó más ilyen oldal is van, meg tudom-tudom: sál, sapka... Mivel azonban a YouTube a legismertebb, ide jönnek a népek, ide töltik fel a remek dolgaikat. Ez pont olyan, mint hogy én regisztráljak inkább a FaceBookba, és felejtsem el az IWIWet... Normális?? Ez utóbbi az elterjedt, és ha én ismerősöket akarok keresni, akkor naná, hogy ott kell lennem, ahol Ők is fent vannak. Igazam van, vagy igazam van? Na de kicsit most eltértem a témától. Mindegy is.
Persze, tudom-tudom, csomó más ilyen oldal is van, meg tudom-tudom: sál, sapka... Mivel azonban a YouTube a legismertebb, ide jönnek a népek, ide töltik fel a remek dolgaikat. Ez pont olyan, mint hogy én regisztráljak inkább a FaceBookba, és felejtsem el az IWIWet... Normális?? Ez utóbbi az elterjedt, és ha én ismerősöket akarok keresni, akkor naná, hogy ott kell lennem, ahol Ők is fent vannak. Igazam van, vagy igazam van? Na de kicsit most eltértem a témától. Mindegy is.
2009. január 6.
You don't have to be cool to rule my world
Férfiasan bevallom, nem pont Fekete Dávid előadása miatt ragadott el ez a szám, inkább 1 perc 10 mptől a bejövős, de ez most mindegy is. Lényeg, hogy baromira tetszik ez a Prince nóta, a Kiss. Amióta meghallottam a Mega4ben, itt szól a fülemben. Csak éppen még YouTubeon sem találok belőle normális verziót, hogy meghallgathatnám eredetiben. Valaki tud segíteni rajtam?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)