2013. május 16.

imádom az ilyen riportereket XD
Iron Italian-ként megvolt a srác az Avengers stábbal?

Londoni otthonok

Imádom a helyeket. Ahogy mondom: a helyeket. Egy lakásbelsőt, egy szobasarkot, egy színházi páholyt, egy fa és egy pad kettősét a parkban, egy kávézó teraszát... bármilyen helyet, helyszínt. Határtalan örömömet lelem benne, hogy elképzeljem, hányan jártak már ott, kik voltak Ők, mit csináltak, és vajon hogyan nézett ki a környék egy évtizede, vagy akár több évszázada. Szeretek elmerülni ezekben  a gondolatokban, és a zsigereimben érezni a hely szellemét.

Az meg a másik fele, hogy oda meg vissza vagyok az interior-exterior cuccokért. Bútorok, tárgyak, design és mindezek együttes hatása, benyomása. Követek pár ilyen témájú blogot, de újra és újra rájövök, a legtökéletesebb szentély ehhez a kis őrületemhez nem más, mint a londoni ingatlan oldalak. Mondjuk mint a Foxtonsé vagy a Cuttonsé. Teljesen el tudok veszni bennük, és csak kattintok egyik hirdetésről a másikra, az alaprajzokat egyeztetve a fotókkal, aztán a lakok környékét is felfedezve.
Meglehet, mások ezt mazochizmusnak tartanák, tekintve angolmánságomat és ehhez csatolva a tényt, hogy nem lakom Angliában. De én valahogy másként működöm. Engem ez feltölt, felvillanyoz, lázba hoz, és egy percre sem jut eszembe, hogy inkább zokognom kéne, és üvölteni az ég felé,  az öklömet rázva, hogy "Istenem, miért nem lehetek ott? Miért?". Majd leszek. Addig meg mentálisan maszturbálok a fotókat nézegetve...




2013. május 10.

ez a nagy terv

mégpedig hogy a Hátjót filó bloggá alakítom. Facebookon és még sok ezer platformon osztom meg naponta az élményeimet, és ide sajnos már csak úgy jut belőlük, ha átmásolom, és ledarálom, mint az előző, ősrégi postokban. ennek meg nem tudom, mennyi az értelme. annak viszont jóval több volna, hogy kifejthessem gondolataimat, nézeteimet bármiről, akármiről. aztán Ti is megtehessétek ezt kommentben akár.
szóval ez a nagy terv. meglátjuk, mi lesz belőle és mikor...

2013. január 8.

Now give us a Happy New Year!

lássuk csak, mi volt 2012ben:
- a Tumblr elrabolta a lelkem. i can't...
- nem lett vége a világnak december 21-én
- Sherlock őrült lettem. obviously. a többi sorozatról ne is beszéljünk...
- saját legénylakom lett. oh my awesome bachelor cottage 

azonban mindenek felett...
a 2012es év az Avengers éve volt!
na meg a blogelhanyagolásé... na jó, nem! de különben igen XD viszont ezt most, hagyjuk oké?

hogy miért mindig filmeknek, színészeknek, daraboknak, zenészeknek és hasonlóknak ajánlom az éveim, az időmet? miért ezekkel azonosítom őket? azt hiszem, aki ismer, pontosan tudja. de mivel szeretek filózni, hiszen filozofikus alkat vagyok*, ezért kifejtem: imádok imádni dolgokat, és beléjük feledkezni, amennyire csak lehet. így az életem szerves részévé válnak. ha pedig ez olyasvalami, amit mások is imádnak körülöttem, és hasonló élvezettel vetik bele magukat, akkor már egyenesen közösségi élmény. összetartó erő.
először a családommal láttam a filmet. aztán megnéztem a haverjaimmal. aztán beszéltem róla azokkal a haverjaimmal, akikkel együtt megnézni nem sikerült. majd mikor találkoztunk, alapvetővé váltak a hozzá köthető viccek, szólások, karakterek. ahogy szoktuk, mindenkire kiosztottuk a maga szerepét, hogy azt bármikor elővehesse, és egyesíthesse önmagával. szerepjáték ez, amiben azonban nem színészkedünk, vagy álcát veszünk fel, hanem ezen keresztül teljesedünk ki. ezen keresztül áradunk, engedjük ki magunkból az örömöt, a feszültséget és mindent. másoknak talán ez csak annyi, hogy baromságokat postolunk a Facebookon az asgardi istenekről és a többi szuperhősről. Nekünk ez ennél sokkal több, sokkal fontosabb és sokkal kedvesebb. it's good for us!
arról nem is beszélve, hogy egy, már csak nem elveszettnek hitt -hadd mondjam ki- barátságot kaptam vissza a Marvel filmeknek köszönhetően.** gondoltam rá a mozikat nézve, hogy ez biztos neki is tetszik. ennek az elveszett és megkerült barátnak, és... igazam lett. ennyi év távlatából is. és ott folytattuk, ahol talán soha abba se hagytuk. először csak az Avengersről beszéltünk, aztán neki álltunk minden másról, és már nem telik el nap, hogy ne beszélnénk, akár órákat. Úrnő, Első Homár, Morgan... el sem tudom mondani, mennyire örülök, hogy viszont látlak 
Ti pedig, Thor bátyó, Heimdall Lee, Melis Hulk, PepperFury Snuffi, Sif Evena, Black Armis... TÉRDRE! na jó, nem! inkább...



nos... Thor Veled 2012!

Loki hozott 2013!


*nem pedig reálos vagy bölcsész, mint ahogy arra az Úrnő tökéletesen rávilágított
**zsebre vágja a pénzt Stan Leetől. mert annyira kell ám a srácnak a reklám...