Megnéztem immáron sokadszorra a 4 szobát a Lie to me apropóján, hiszen Lightman karaktere után más szemmel látja az ember fia Tim Rothot. Ted szerepe volt az mindig, amivel egyből azonosítom, és amit leginkább elismerek, de Lightmané az, amivel meg az élmezőnybe került nálam. Nade ez most mindegy is. 4 szoba. A történet meglepő módon egy hotel négy szobájának szilveszteri eseményeit mutatja be. A közös pont az ügyeletes boy, Ted. Mindegyik szobát, tehát mindegyik fejezetet más-más rendező alkotta. Kettőt találhattok, melyik szoba kedvencem!... Naná, hogy a 4. szoba avagy A hollywood-i ember. Tarantino atyánk egyik örökbecsűje. Iskolapéldája annak, milyen varázslatosak a hosszú snittek, hogy mennyire közel hozzák az egész helyzetet, és belegondolva, milyen eszetlen nehéz egy holmi ez, más felől annak is, hogy hogyan kell valamit megcsinálni. Mire gondolok? Nos, erre mondom én, hogy tök mindegy, mit, a lényeg, hogy hogyan. Márpedig Tarantino baromira tudja, hogy hogyan. Hiszen ez a sztori is a negyedik szobában önmagában érdekes-érdekes, meg jópofa, de ennyi. Viszont így elmondva, így előadva, így felvezetve, ilyen színészekkel, ilyen légkörrel... zseniális. Egyszerűen zseniális. Mint mindig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése