Egy kiadós családi banzáj után Mesivel ismét felkerekedtünk a Madách Stúdió Színpadára. A maradék három darabból az első kettőtől egyáltalán nem voltunk elájulva, és már éppen elkámpicsorodtunk volna, amikor az utolsó előadás mindent megmentett és mindent vitt. Sírva röhögés, ujjongás, visszatapsolás. Siker. Írok majd róla bővebben a cikkemben. Elég az hozzá, hogy felspirázottan tértünk meg aludni, másnap azaz ma délelőtt pedig Snufflessal koccantam, elmentünk a brendnew szemüvegemért, aztán fénnyel táplálkoztunk a Feneketlen-tónál. Ééés kaptam Tőle KissKissBangBang DVDt névnapomra, ecsém OO