Nem tudok betelni ezekkel a srácokkal. Évek óta hullámokban tör rám a PTX láz. Főleg karácsony környékén, hiszen az ünnepi dalfeldolgozásaik (is) zseniálisak. Az adventi készülődés alatt szóló zeneválogatásnak pedig szerves részei. Idén kicsit hamarabb kezdtem a fanboykodást. Vagy folytattam?
Nagyon imádom őket. Nem csak fantasztikusan muzikálisak, de ez a csapat úgy együtt van, ahogy kell. Mindannyian tök más, izgalmas személyiségek, akikben rengeteg a közös. Mindig baromira feltölt, amikor megnézem egy-egy videójukat. Arany pofák és csak úgy árad belőlük a zene. Arról nem is szólva, hogy egy csomó szám van, ami előtte közömbös volt nekem, de csak hozzá kellett nyúlniuk és nekem annyi.
Ja különben a Pentatonix egy főként coverekkel operáló acapella csapat, akik megnyerték a 2011es SingOffot. Öten vannak, Kirstin a mezzo-szoprán. Mitch a tenor, Scott a bariton, Avi a basszus, Kevin pedig általában beat-boxol. Hihetnénk, hogy a klipekben feltuningolják az egészet és csak azért ilyen dús az élmény és csak emiatt nem hiányoznak senkinek a hangszerek, de ez annyira nem igaz, hogy a készített videóik nagy része live és ott ugyanúgy nem hiányzik az ég egy adta világon semmi. Semmi. Azokat én még sokkal jobban is szeretem. Férfiasan bevallom, hogy az esetek jelentős százalékában könnyekig hatódom. Néha még tök vidám számokon is. Ez van.
Most pedig szépen itt hagyok tőlük két videót a kedvenceim közül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése